Főoldal Olaszország Rómáról röviden

Rómáról röviden

Róma Olaszország fővárosa, Lazio régió központja, a hajdani Római Birodalom központja. Területén található a Vatikán, a katolikus egyház központja, a pápa székhelye, a világ legkisebb független állama. Róma Olaszország legnagyobb települése és egyike Európa legnagyobb városainak. Területe 1285 km², lakossága kb 2,5 millió.

 

A hagyomány szerint Rómát i. e. 753-ban Romulus és Remus alapította, mégpedig április 21-én, ami napjainkban olasz nemzeti ünnep. Anyjuk a monda szerint Rhea Silvia Vesta-papnő, apjuk Mars isten volt.

 

Fekvése

 

Róma a Tiberis (Tevere) és Aniene folyók találkozásánál fekszik. A Tiberis partjának 7 dombjára települt, a tengerparttól kb. 28 km-re terül el. 2 reptere van, vasúti és közúti összeköttetésben áll Európa több országával. Központja Olaszország fő úthálózatának. A várost a Grande Raccordo Annulare főútja (GRA) fogja gyűrűbe.

7 dombja a Mons Palatinus, a Capitolinus, a Caelius, az Aventinus, az Esquilinus, a Collis Quilinalis és a Viminalis. E legendás 7 halmon kívül a császárság alatt a városhoz csatolták még északon a gyéren lakott Pinciust, s a Mons Ianiculust. A Mons Vaticanust (bár szintén lakott terület volt) nem számították a városhoz Aurelianus császár idejéig.

 

Népesség

 

A Római Birodalom idején több évszázadon át Róma volt a világ legnagyobb városa, amelynek egykori népességét több mint egymillió főre becsülik. A birodalom bukása után, a barbár betörések következtében a lakosság 20 000 főre csökkent, és csak a reneszánsz korában indult újra növekedésnek.

1870-ben, amikor Róma az újonnan megalakult Olasz Királyság fővárosa lett, kb. 200 000-en éltek itt.

Az 1894-i becslés szerint 456 664 lakost számlált Róma, amely szaporodás leginkább a bevándorlásnak köszönhető. A 19. század utolsó évtizedeitől a II. világháborúig Róma rohamosan nőtt és a lakossága ismét elérte az egymilliót.

A második világháború után, az 1950-es és 1960-as évek gazdasági fellendülése során Róma ismét nagy változasokat élt meg. Az 1980-as évek végén illetve az 1990-es években a lakosság száma ismét csökkenni kezdett, mivel sokan a környező településekre költöztek - menekülésképpen a forgalom és a környezetszennyezés elől.

 

A többi nyugat-európai fővároshoz hasonlóan Rómában is jelenleg nagyszámú bevándorló él. Az olasz statisztikai hivatal 2005-ös becslése szerint 145 000-en laknak a városban, ami a teljes népesség 5,69%-a. Nagy részük az alábbi országokból érkezett: Románia, Fülöp-szigetek, Lengyelország, Albánia, Peru, Banglades és Ukrajna.

 

Látnivalók

 

Róma történelmi központja Európa egyik legnagyobb és műemlékekben leggazdagabb történelmi városközpontja, 1980 óta az UNESCO Világörökség része. A Tiberis bal partján fekvő történelmi központ a 3. században felépült Aurelianus-féle falak által határolt terület, mely magába foglalja a város alapításának történetéből ismert hét dombot. Itt találhatók az antik világ és a kereszténység legszebb műemlékei. A város arculatának alakulása végigkövethető az ókortól egészen napjainkig.

Róma történelmi központjának felvételekor az UNESCO Világörökség listájára 1980-ban felmerült egy sajátos jogi probléma: számos épület jogilag nem Olaszországhoz, hanem az 1929-es lateráni szerződések értelmében Vatikán államhoz tartozik, így azokat Olaszország nem jelölhette. Ezen probléma orvoslására 1990-ben Olaszország és Vatikán közösen jelölték ezen épületeket, ami által az Aurelianus-féle falakon belül levő történelmi központ teljes egészében a Világörökség része lett.

« Olaszország

Nyomtatás