Erdélyről röviden

Erdély

Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak.

A történelmi Erdély egy 300-480 méterrel a tengerszint felett levő fennsíkot, az úgynevezett Erdélyi-medencét foglalja magában a körülötte emelkedő hegyvonulatokkal. Területe 57 000 km². Határai: délen Havasalföldtől a Déli-Kárpátok, keleten Moldvától és Bukovinától a Keleti-Kárpátok választják el. Északon az Északkeleti-Kárpátok (Máramaros, Gutin-hegység, Szilágyság) határolták, nyugaton az Alfölddel, délnyugaton pedig a Bánsági-hegyvidékkel határos. Az Erdélyi-medencét többek között a Maros és Szamos folyók szelik át, de innen ered az Olt folyó is. A történelmi Erdély fő bejárata nyugat felől a Király-hágó.

 

Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyire Románia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság (Bánát) keleti nagyobb részét.

 

Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb régiónak a középső-keleti („Király-hágón túli") részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. (Részletesebben lásd a történelmi részben!) Belső-Erdély keleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma a magyarok aránya Románián belül (59,2%).

 

A jelenkori Erdélyt három nagy statisztikai-geopolitikai régióra osztják fel:
Északnyugat-Erdély (Északnyugat-romániai fejlesztési régió)
Belső-erdélyi régió (Közép-romániai fejlesztési régió)
Délnyugat-Erdély (Nyugat-romániai fejlesztési régió)

 

A két utóbbi régió területe Dél-Erdély és Székelyföld (Kelet-Erdély) régiókra is felosztható. Székelyföld és Északnyugat-Erdély együtt Észak-Erdélyt alkotja. Az Észak-Erdély - Dél-Erdély felosztás a II. világháború idején kapott politikai szerepet.

 

A tágabb értelemben vett Erdély kiterjedése nyugat-kelet irányban 480 km, észak-dél irányban 400 km.

 

Földrajza

 

Legalacsonyabb pontja Orsova mellett van (kb. 65 m tengerszint feletti magasságban), legmagasabb pontja a Moldoveanu csúcs a Fogarasi-havasokban (Déli-Kárpátok), amely egyben Románia legmagasabb pontja (2544 m). Nyugati részén az Alföld keleti szegélye húzódik. Keletebbre az Erdélyi-szigethegység található, amely a Berettyó völgyétől a Maros völgyéig terjed. Változatos felépítésű hegyek alkotják, legmagasabb (1848 m) és talán legszebb része a mészkőből álló Bihar-hegység.

Erdély tejles területe a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, bár a folyók többsége a Tisza közvetítésével jut a Dunába. A Tisza északon, a Duna délen határfolyó. Legfontosabb folyója a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban kettészeli az Erdélyi-medencét. Északon a Szamos, délkeleten az Olt, délnyugaton a Béga és a Temes, nyugaton a Körösök a legfontosabb folyók. Sok Moldvai és Havasalföldi folyó is Erdélyből ered (például:Aranyos-Beszterce, Tatros, Bodza, Prahova, Zsíl). Erdélyben nincsenek nagyobb területű tavak, de turisztikai szempontból jelentős a Gyilkos-tó, Szent Anna-tó, Medve-tó.

 

Éghajlata

 

A terület kontinentális éghajlatú, de óceáni, és mediterrán hatások is érvényesülnek. Az évi középhőmérséklet a síkságon 9-11°C, a dombvidékeken 6-9°C, a magashegységekben 0-2°C.

 

Települései

 

A jelenkori Erdély legnagyobb városa Kolozsvár, egyúttal a harmadik legnépesebb város Romániában. Két színházával, két operájával, tizenegy felsőfokú oktatási intézményével és számos középiskolájával az ország fontos kulturális központja.

Nagyvárad a Partium legnagyobb városa. Habár a 2002-es népszámlálás alkalmával a magyar lakossága csak 27,5%-ot tett ki, mégis mindmáig a belváros szinte érintetlen maradt. „Szent László városának" belvárosában a király tiszteletére épített templom és szobor kiemelt turisztikai fontossággal bír.

Temesvár a Bánság központja. Belvárosa kiemelt turisztikai látványosság a kiránduloknak. A Szent György római katolikus székesegyház 1736 és 1773 között épült barokk stílusban. Mellette található a Szentháromság szobor. Szabadság téren található a régi városháza, a piarista gimnázium és a Hunyadi-várkastély. A Hunyadi-várkastélyt Károly Róbert építtette 1318-ban, később Hunyadi János átalakíttatta, majd az 1849-es ostrom alatt leomlott.

Marosvásárhely a történelmi Székelyföld "fővárosa". Lakosságát tekintve a jelenkori Erdély hatodik legnagyobb városa. A magyarok számát tekintve az első helyen áll, megelőzve Kolozsvárt. A belváros északi részén található a közékpkori vár.

 

A jelenkori Erdély legfontosabb városai (zárójelben a 2002-es lakosságszámuk):

 

Belső-Erdély:

 

- Kolozsvár (318 027), Belső-Erdély fővárosa
- Brassó (283 901), a Barcaság központja
- Nagyszeben (155 045), Királyföld székhelye
- Marosvásárhely (149 577), a székelyek fővárosa
- Beszterce (81 467), hajdani szász város
- Vajdahunyad (71 380)
- Déva (69 390)
- Gyulafehérvár (66 369), az egykori Erdélyi Fejedelemség fővárosa
- Sepsiszentgyörgy (61 512), Háromszék központja
- Torda (55 770)
- Medgyes (55 203)
- Csíkszereda (42 029)
- Dés (38 478) Székelyudvarhely (36 926), a székely anyaváros

 

Partium és Bánság:

 

- Temesvár (317 651), a Bánság központja
- Nagyvárad (206 527), a Partium központja
- Arad (172 824)
- Nagybánya (137 976)
- Szatmárnémeti (115 630)
- Resicabánya (83 985)
- Zilah (63 305)
- Lugos (44 571)
- Máramarossziget (41 246)

« Románia/ Erdély, Székelyföld

Nyomtatás