Főoldal Anglia Londonról röviden

Londonról röviden

London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, világváros, a korábbi Brit Birodalom fővárosaként a világ egyik politikai, pénzügyi és kulturális központja. Nagy-London népessége 7 172 091, de az agglomerációval együtt ennél több millióval magasabb. Népességében rengeteg különböző nemzet, kultúra és vallás képviselteti magát, így Európa és a világ egyik legkozmopolitább és az Európai Unió legnépesebb városa.

 

London rengeteg intézménynek, szervezetnek és cégnek ad otthont, több világhírű múzeum, színház, koncertterem, repülőtér, vasútállomás, palota és hivatal található itt.

 

Éghajlat

 

London éghajlata mérsékeltövi, meleg, de ritkán forró nyárral, hűvös, de ritkán hideg téllel és állandó, de nem sok csapadékkal. A nyári hőmérséklet ritkán magasabb, mint 33°C, bár az utóbbi években némi emelkedés volt megfigyelhető. A valaha mért legmagasabb hőmérséklet 37,9 °C volt a Heathrow repülőtéren 2003-ban. A nagy hóesés szinte ismeretlen. Az átlagos csapadék évente kb. 600 mm, ami alacsonyabb, mint Rómáé vagy Sydneyé. Londonra sajátos mikroklíma jellemző: a sűrűn beépített terület raktározza a hőt, így a városban gyakran 5 °C-kal is melegebb van, mint a környező területeken.

 

 

 

Ma Nagy-London a belvárosból és 32 kerületből (borough; köztük Westminster városa) áll. A legjelentősebb központ Westminster, itt található a West End, London legfontosabb kulturális, szórakoztatóipari és bevásárlónegyede, itt található a pénzügyi intézmények kivételével a legtöbb, a városban található cég székhelye és az Egyesült Királyság kormányzati épületei. A londoni City a világ bankjainak központja és Európa fő üzleti központja. Itt található Európa 500 legnagyobb cége közül több, mint 100-nak a székhelye. A londoni tőzsde nagyobb forgalmat bonyolít, mint New York-é és Tokióé együtt. A City hétköznapokon rendkívül forgalmas, de hétvégeken meglehetősen csendes, mert lakónegyedek nemigen találhatóak itt.

 

Népesség

 

Az egyre növekvő iparosodással London lakossága a 19. század végén és a 20. század elején rohamléptekkel bővült és 1925-ig a világ legnépesebb városa volt. Ekkor előzte meg lakosságszámban New York.

 

2005 közepén Nagy-London lakossága egyes becslések szerint 7 517 700 fő volt. A városi terület egyre inkább növekszik, az agglomerációval együtt lakossága definíciótól függően 12-14 millió fő közé tehető.

 

Etnikai összetétel

 

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 71,15%-a fehérnek (brit 59,79%, ír 3,07%, egyéb fehér 8,29%), 12,09%-uk indiainak, pakisztáninak, bangladesieknek vagy egyéb ázsiainak (többségében srí lankaiaknak araboknak vagy más dél-ázsiai népcsoporthoz tartozónak, 10,91% feketének, 3,15%-uk kevert nemzetiségűnek, 1,12%-uk kínainak, 1,58%-uk egyéb kisebbséghez tartozónak vallotta magát. A lakosság 21,8%-a született az EU-n kívül. Az írek alkotják a legnagyobb külföldön született csoportot.

 

Tömegközlekedés

 

A londoni metró (angolul London Underground) Nagy-Londont 13 vonallal kiszolgáló, teljesen elektromosított metrórendszer. Ez a világ legidősebb metrója, és az egyik legnagyobb a vonalak összhosszúsága szerint. 1863. január 10-én nyitották meg Metropolitan Railway néven, akkor még csak két vonallal (ezek nagy része ma a Hammersmith & City Line részét képezi). A hálózat 55%-a a földfelszín felett halad, annak ellenére, hogy angol nevének jelentése „londoni földalatti". A helyi lakosok a metrót the Underground, vagy bizalmasabb stílusban the Tube néven emlegetik az alagutak henger alakú formája miatt.

 

London buszhálózata 700 vonallal, naponta 6800 járattal és 6 millió utassal rendkívül kiterjedtnek mondható. Nagyobb a napi utasforgalma, mint a metróhálózatnak. Ehhez a hatalmas rendszerhez tartozik még a fentieken felül 100 éjszakai vonal, ami a földfelszin feletti tömegközlekedést egy 24 órás szolgáltatássá teszi a városban.

 

Sok járatot a jelképnek számító piros kétszintes busszal látnak el. Manapság azonban egyre inkább terjed az alacsonypadlós változat, ami mozgássérültek számára is könyebben használható. A régi, jól ismert Routemaster tipus most már csak a belváros két, nagyon forgalmas vonalán közlekedik.

 

Légiközlekedés

 

Londont hat nemzetközi repülőtér szolgálja ki. A világ egyik legforgalmasabb reptere a Heathrow dél-nyugat Londonban található. Két kisebb reptér, a kelet-londoni dokkok környékén levő City Airport és a dél-keleten fekvő, korábban katonai célokra használt Biggin Hill főleg kisebb magán- és charter gépeket, a City emellett rövid távokra repülő menetrendszerinti járatokat is fogad. Másik három nemzetközi reptere a város határán jóval túl van, Gatwick délre, Stansted észak-keletre, Luton észak-nyugatra.

 

« Anglia

Nyomtatás